Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mit vettek át más népek lovasai a Magyaroktól?

2009.07.27

A magyarok ősei az eurázsiai nomád pásztorélet központjában éltek, ahol a ló háziasítása, hasznosítása alapvető volt, így nem csoda, ha a magyarság történelmében fontos szerepet játszó ló és lovaglás miatt a magyart lovas nemzetnek tartják. 

A legismertebb magyar történelmi lovasság a huszárság, melynek kialakulása népvándorló őseinkhez nyúlik vissza. A könnyűlovas fegyvernem az eurázsiai sztyeppe lovas-nomád népeinek jellemzője volt az ókortól a XIX. századig. Lovuk és fegyverzetük könnyű, fő harci eszközük a nyíl. Taktikájukra jellemző a cselvetés, a színlelt megfutamodásból való visszafordulás. Ez a harcmodor teljesedett ki a magyarok "kalandozó" hadjárataiban. 
A huszárságot, mint fegyvernemet - díszes egyenruhájával és nyergelési technikájával egyetemben - a magyarok terjesztették el szerte a világon. Az elsőreguláris huszárezredeket 1741-ben Mária Terézia Habsburg császárnő állította fel. 

Magyarország lovas találmányai közül a legjelentősebb talán a kocsi "feltalálása" volt.
Történetírók szerint a kocsi egy szekérkészítésből és fuvarozásból élő Bécs és Budapest között található kis magyar falu, Kocs után kaphatta nevét. A fogatolás szerszámainak: a hámok, sallangok, kantárok használatának, valamint a fogatolási- és hajtásmódok (kettes, négyes, ötös) kialakulásában a magyar találmányok és módszerek szintén nagy befolyást gyakoroltak. 

Lovasbemutatók, lovas turizmus

A Magyarországra látogató vendégek közül sokan a speciálisan magyar látványosságként ismert bemutatók miatt keresik fel a pusztát, ahol eredeti környezetben kísérhetik figyelemmel a magyar csikósok, huszárok vagy honfoglalás-kori hagyományőrzők
Egyedülállóan magyar jelenség a Puszta-ötös, vagy ismertebb nevén a Koch-ötös. 

A nomád pásztorélet hagyományait, tárgyait, eszközeit, épületeit többfelé őrzik és ápolják Európa talán legfenségesebb pusztáin, a Hortobágyon és Bugacpusztán. Itt élnek őshonos állataink is: a magyar szürke marha, a bivaly és a rackajuh.
Európában szintén csak ebben a térségben jellemző a heveder nélküli csikósnyereg, a patrac. A jellegzetes csikósgúnya és a karikás ostor szintén csak a magyar csikós sajátja.  műsorát. A csikósok bemutatója lovas felvonulással, lovas köszöntéssel kezdődik, melyet a lovas tudást és virtust bemutató különféle ügyességi gyakorlatok - lófektetés, ültetés, kendőlopás - követnek.

A sokszínű magyar tájon a lovak szerelmeseit kétszáznál is több, saját istállóval, lovardával rendelkező fogadóhely várja. Számos helyszínen található lovas iskola, mely foglalkozik kezdő és haladó lovasoktatással.
A lovagolni vágyó megtanulhat fogatot hajtani, mehet lovas vagy fogat túrára, vagy választhatja akár a vadászlovaglást is, netán utazhat cigánykocsival.
Több létesítményben magas színvonalú díjlovagló-, díjugrató- és militaryképzés is folyik. 
Lovas helyet és a magyarországi lovaglások általános tudnivalóiról a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség honlapján kereshet. 

A magyar lótenyésztés

A magyar lótenyésztés ma újra virágkorát éli. A múlt század katonai hátasait idézi az elegáns megjelenésű, szép küllemű, értelmes, erős fizikumú, de mégis könnyed mozgású, jól lovagolható fajta, a kisbéri félvér. A híres lipicai szürke, a barokk küllemű, értelmes és szívós fajta méltán örvend népszerűségnek a versenysportban. A négyszáz éves lipicai fajta tenyésztése az észak-magyarországi Bükk hegységben, Szilvásvárad környezetében a legelterjedtebb. 
A nóniusz lófajtát százhatvan éve tenyésztették ki a Mezőhegyesi Ménesben. Ez a magyar fajta megjelenésében egyedülálló a világon. Magas nyakillesztése és kissé domború profilvonalú feje impozáns, barokk kori megjelenést kölcsönöz e lovasbemutatókon kedvelt fajtának.
Az arab lovak csodálói bizonyára kedvüket lelik a Bábolna és Radautz által tenyésztett Shagya Arab fajtában, mely fogatlóként és hátasként egyaránt használható.
A Furioso-North Star fajta kancacsaládjai kétszáz évnél is régebbiek. Szilárdak, erőteljesek és tömegesek. 

A magyar lótenyésztést dicséri minden idők leghíresebb versenylova: Kincsem, a legyőzhetetlen kanca. 1876 és 1879 között Európa legnevesebb versenypályáin ötvennégyszer startolt, s mindannyiszor nyert. Méltán híres az Epsom-i Derby-t nyerő Kisbér, a bábolnai tenyésztésű Imperiál, az ügető Európa-rekorder Baka és Elly. 

Lovassport

A mai magyar lovassportok közül legsikeresebb szakágunk a fogathajtás, melynek színvonalát Abonyi Imre, Bárdos György, Fülöp Sándor, Bozsik József, Juhász László, Kecskeméti László, Lázár Zoltán világbajnokaink fémjelzik.
Nemzetközi sikereink nyomán egyre népszerűbb és sikeresebb sportágunk a díjugratás. A hazai díjugrató lovas élet legjelentősebb eseményei a Hortobágyon és Budapesten évente megrendezett CSIO Díjugrató Világkupa-fordulók. 1998-ban Magyarország csapata nyerte el a Nemzetek Díját Budapesten, és ugyanebben az évben egy másik világkupa-fordulón is győzött csapatunk. Turi József a Római Világjátékok egyik versenyszámában győzelmet aratott, összetettben a hatodik helyezést érte el.
Díjlovaglásban Dallos Gyula révén sok éve a világ élvonalában vagyunk. 

 
 

 

Profilkép



Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< November / 2016 >>


Statisztika

Online: 3
Összes: 608448
Hónap: 3734
Nap: 120