Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lovas szólások, közmondások magyarázattal

 

Állva alszik, mint a ló. Sok olyan parasztember volt, aki kora reggeltől késő estig dolgozott, alig jutott ideje pihenésre, alvásra. Az ilyen ember még álltában is elszunnyadt. A mondás nem mindig a bóbiskolásra vonatkozik. Voltaképpen dicsérőleg hangzik el beszéd közben. A szorgalmas embert lehet ezzel is jellemezni, hogy szinte mindig dolgozik, nyugodt pihenésre sincs ideje.


Annyit eszik, mint a ló. A sokat evő, szinte zabáló emberről mondják. Előfordul, hogy siheder, kamasz gyerekkel kapcsolatban hangzik el, a szegényebbek körében méltatlankodva, pl.: Nem győzöm Ferit étellel, annyit eszik, mint a ló.


Átesett a ló másik oldalára. Az ilyen ember végletekbe esik. Hirtelen megváltoztatja a véleményét, elképzelését valamilyen üggyel, dologgal, feladattal kapcsolatban, és a környezete meglepetésére éppen az ellenkezőjét teszi, mondja, mint korábban. Az az ember is átesik a ló másik oldalára, aki tegnap kedves, szívélyes, barátságos volt hozzánk, ma pedig durva, goromba, mintha teljesen más ember lenne.


Nagy a feje, búsuljon a ló. Vigasztalólag mondjuk annak a személynek, aki valami miatt búslakodik. Az ilyen esetek nem jelentősek, éppen ezért a mondás kissé tréfásan hangzik. Az rejlik benne, hogy ne vegyük szívünkre a dolgot (pl. szerelmi csalódás, nem sikeres vizsga, eltört váza stb.), ne szomorkodjunk, több is veszett Mohácsnál, és egyébként is búsuljon a ló.


Úgy dolgozik, mint egy ló. Arról az emberről hangzik el, aki erejét megfeszítve, állandóan, szinte megállás nélkül végzi a munkáját, feladatát, olyan erővel, kitartással, mint amilyen erővel és kitartással a ló húzza a szekeret. (Vö. Úgy húz, mint az igásló.)


Izzad, mint a ló. A nehéz munkában - különösen nyáron - megizzadó emberre mondják. Elhangozhat ez függetlenül a munkától, időjárástól is. Vannak olyan személyek, akik feltűnően izzadnak, erősen izzadtságszagúak. Az ilyen személyekről elhangozhat ez a vélemény, beszélgetés közben.




Nem adnám egy vak lóért. Akkor mondjuk, ha egy tárgyhoz, eszközhöz nagyon ragaszkodunk. Mondhatjuk személlyel, pl. kisgyermekkel kapcsolatban: Úgy szeretem
Pistikét, hogy nem adnám oda egy vak lóért. (Vö. Nem adnám az egész határért; nem adnám semmi kincsért.)


Lefagyott a lónak a szarva. Tréfás mondás. A lónak nincs szarva, de éppen ezzel felnagyítjuk a mondanivalónkat, nyomatékosabbá tesszük az állításunkat, ezzel ráirányítjuk a figyelmet. Akkor hangzik el, amikor rendkívüli hideg van, de mondhatjuk tréfásan annak, aki a hidegre panaszkodik, noha egyáltalában nincs oka a hideg időjárásra hivatkozni.


Jó lóra tesz. Ebben a mondásban az rejlik, hogy jól jár, szerencsés lesz az az ember, aki olyan ügy vagy személy mellé csatlakozik, ami vagy aki az ő hasznára lesz. Az ilyen személyt ügyesnek, jó taktikusnak tekintik, és ha már az eredmény is látszik, akkor mondják, pl.: Milyen szerencséje van Dombi Károly bácsinak! Nemhiába, jó lóra tett!


Magas lovon ül. A nagyképű, öntelt, túlzóan magabiztos, másokat lenéző, magát másoknál okosabbnak tartó emberről mondják. Elhangozhat a magas pozícióba került emberről való beszélgetés kapcsán is. (Vö. Lóhátról beszél a másikkal.)


Kovácstól szenet ne végy. A kovács is vásárolja a szenet. Ha tőle vennénk, drágábban adná, mert ő is keresne rajta. Szenet a széntelepen, a bányánál vegyél.
Más egyebet is a megfelelő helyen szerezzen be az ember.


Egy kovács nem kovács, két kovács egy kovács. Gyakran megtörténik, hogy olyan munkát végzünk, amelyhez még egy ember kell, mert egyedül nem boldogulunk. Szólunk a szomszédunknak, jöjjön, segítsen, s ezt mondjuk tréfásan, ami azt jelenti, hogy ketten kiteszünk egy mestert. (Vö. Egy ács nem ács, két ács fél ács, három ács egy ács.)


A patkószeg is pénzt ér. Tanítással mondjuk a gyermekeknek. A legkisebb, a legcsekélyebb dolognak is van értéke. Ne dobjunk el semmit, aminek még hasznát lehet venni. A mondásban benne rejlik, hogy ne pazaroljunk, ne bánjunk könnyelműen a dolgokkal, hanem legyünk mindig körültekintőek és takarékosak.


Összerúgták a patkót. Beszélgetés közben, esemény elmondásakor hangzik el olyan emberekről, akik összevesztek, vitatkoztak, esetleg olyan mértékben elmérgesedett a helyzet, hogy némely esetben még tettlegességre is sor került. Többnyire ismerősökkel, közeli személyekkel kapcsolatban hangzik el. Gyakorta akkor, ha a házastársak veszekednek, pl. Vincié András meg Varga Piri megint összerúgták a patkót. (ma értsd: összerúgták a port)


Nem lehet egy fenékkel két nyeregben ülni. Annak mondják, aki egyszerre két dolgot is magára vállal, két feladatnak igyekszik megfelelni, de a kívülálló kételkedik ennek az elvégzésében. Ezzel a mondással óvatosságra intik az embert, mintegy lebeszélik a vállalásáról. A sikertelenség okán is elhangzik. Ilyenkor tanulságul mondják az illetőnek.


Nyeregben van. Az ilyen személy anyagilag is, erkölcsileg is megnyugtató, stabil pozícióban van. Úgy érzi, hogy állása, gazdagsága alapján semmiféle problémája nem lehet, hatalma révén biztonságban van.


Nincs már csikófoga. Az öregedő emberről mondják, vagy az mondja önmagáról, ha gyengeségről, korról van szó: nekem sincs már csikófogam. Azaz megette a kenyere javát, már semmi sem úgy megy, mint ifjú korában. Megszólásként is szokás mondani. Ha egy idősebb ember fiatal lányt kerülget, vagy nagy korkülönbséggel házasságot köt, így mondják: No, András bácsi se tudja, mit csinál, nincs már neki csikófoga.


Éhes csikó abrakkal álmodik. Ez ugyanaz, mint amikor azt mondjuk: Éhes disznó makkal álmodik. Csikót mondunk, az finomabb, nem olyan sértő annak, akinek szól. Általában a családban hangzik el, ha valamelyik családtag - többnyire ifjú - olyasmit kíván, tervez, szeretne, amiről a többiek úgy vélik - anyagiak és egyéb okok miatt -, hogy elérhetetlen, csak ábránd, és ami csak a képzeletben, az álomban lehetséges.


Úgy ficánkol, mint a csikó. A pajkos gyerekekre vonatkozik. Jó értelemben azt jelenti, hogy a gyermek élénk, eleven, egészséges, de elmarasztalóan is elhangozhat, ha pajkoskodik, nem hallgat a szülőre, így pl. az anya mondja az apának: Ma nem bírtam Jóskával, egész nap ficánkolt, mint egy csikó. (Vö. Eleven, mint a csík.)


Ajándék lónak ne nézd a fogát! Akkor szoktuk mondani, ha arra intünk valakit, hogy az ajándékot szépen el kell fogadni, és nem kell bírálgatni. A mondás viszont még abból az időből származik, amikor nagy lóvásárok voltak, és a vásárló mindig belenézett a ló szájába, mert tudni akarta, nem csapják-e be. A különféle korú lovak fogazata a hozzáértőnek mindent elárul: a lovak korával tehát nem lehetett és nem lehet szélhámoskodni.


Nyomtató lónak ne kösd be a száját. A gabona kiverését régen lovakkal végezték. A földre terített kalászokból a ló patája "nyomta ki" a szemet. A ló közbe-közbe bele-belekapott a gabonába. Az az ember is, aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol gyümölcs, élelmiszer van, nyilvánvalóan megkóstolja, a maga céljára használ belőle. Ez ellen nem lehet tenni, éppen ezért nincs értelme tiltani.


 

Abrakát vivő lónak nem törik fel a háta. Aki a saját hasznára tesz valamit, sokkal többet áldoz érte, és kevesebb fáradozásnak érzi.


Abrakos csikó könnyen fickándozik.  - Jól el van látva, boldog.


Ajándék lónak ne nézd a fogát. Ez már unásig ismert közmondás. Ha ajándékot kapsz, nem azt nézd rajta, hogy mennyibe kerül, milyen szép, mennyire új stb., még ha nem is tetszik örülj neki! Valószínűleg aki adta szívből neked szánta, még ha nem is a te ízlésednek megfelelően választotta, vagy nincs annyi pénzük stb. Akkor keletkezett ez a mondás, amikor még lovakkal jártak az emberek, és ha vettek egyet, első dolguk volt belenézni az adott ló szájába, amiből meg tudták állapítani, hogy hány éves a paci.


 

A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Ez is egy közismert mondás. Hiába ló van benne, még is az emberre utal, akinek ugye 2 lába van. És a lovat veszi alapul, akinek 2x annyi, tehát 4 lába van. Ők kétszer olyan biztosan állnak a földön, és mégis megbotlanak. Üzenete: Emberek vagyunk, vannak hibáink.


A jó kocsis inkább az anyját, mint a lovát veri.   ] A jó lelkiismeretnek nem 
A jó lovat nem az ostor, hanem a zabola vezeti. ]  kell itélő biró.  
A jó lovat az istállóban is megkeresik.                 ]  

    
Úgy beszél vele, mint kocsis a lovával.  Gorombán, és durván beszélnek valakivel.

       
Azt a lovat ütik, amelyik húz.  A jobb képességűeket hajtják jobban (pl. tanulásban)  mert  tudják, hogy a  gyengébbektől nem lehet sokra számítani.     


Cigánylovon szánt.  Hazudik.        
Csapjunk a lovak közé!  Vágjunk bele/ Kezdjük el / Induljunk el   



Elhányta már a csikófogát.  Felnőtt. Azt is jelentheti, hogy "több esze lehetne" 


Ha ló nincs, szamár is jó.

Ha szükséged van valamire, hogy valamit tegyél, de nincs meg a megfelelő eszköz hozzá, mást használsz.

Pl. El szeretnél érni egy könyvet a polcon, de nem vagy elég magas. Jól jönne egy létra (ló), de az nincs, így megteszi egy szék is (szamár).

 

Veri, mint szódás a lovát.

Nagyon üti.

 

 

Kilóg a lóláb.

Gyanús.

 

Ló elli a csikót, de abrak az anyja.

Akárhonnan származik valaki, aki felneveli, azt tartja az anyjának.

 

Lóra ha föl nem szállsz, ne lendítsd a lábad.

Vagy tegyél valamit, vagy ne tégy úgy mintha tennél.

 

Madár a fészkéhez húz, csikó az anyjához húz.

Mindenki szereti a szüleit, és hozzájuk fordul.

 

 

 

-

   
-    
-

Herélt lónak csak egy a lába

 
-

Hintós kocsi, kender hám, nemes ember, szürdolmány

 

-

   
-

Könnyű Szentmihály lovát abrak nélkül tartani.

 

-

Közös lónak túros a háta.

 
-    

-

 

 

-

   
-

Megadják a módját, mint Páliak a csikóherélésnek

 

-

Minden cigány a maga lovát dícséri.

 

-

Nagy a feje, búsuljon a ló.

 

-

Nem nagy bölcsesség az, ha valaki szemrehányó szót mond, az a nagy bölcsesség, ha olyan szót mond, mely az embert, ki bajba jutott, bátorítja szidalmazás nélkül, s megbiztatja, mint a sarkantyú a lovat, amikor felfrissült már az itatónál.

 

-

Rossz lóra tesz.

 
-

Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara

 

-

 
 

 

 
 

 

Profilkép



Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< November / 2016 >>


Statisztika

Online: 3
Összes: 607965
Hónap: 3844
Nap: 155